A karácsonyi ünnepek a közeli és távoli rokonokkal való találkozás örömteli vagy keserves pillanatai. Mindenki másképp tölti az idejét ezekben a napokban, nálunk ilyenkor gyakran előkerül egy-egy társasjáték is. Az elmúlt karácsonykor az én nagy ünnepi zsákmányom a Smallworld társasjáték volt, ezért nem is vesztegettem az időt azzal, hogy szeretteimmel együtt „leteszteljük”.
Remélhetőleg sokan emlékeztek még gyerekkorotokból a Risk/Rizikó nevű társasjátékra, amelynek alapja az volt, hogy csapatokkal körönként meghódítjátok az egész világot. Alapvetően a Smallworldben se szól másról a történet, hiszen itt is csapataid vannak, és területeket kell elfoglalni, csakhogy az egész játék át van helyezve egy vicces fantasy környezetbe, az újrajátszhatósági faktor pedig nagyjából tízszerese a hagyományos rizikónak.
A Smallworldöt 2-5 játékos játszhatja egyszerre. Hogy ne legyen probléma, és kiegyensúlyozott maradjon a játék, rögtön négy fajta játéktábla is jön az alapjátékkal. A játék elején minden ember választ egy „frakciót” (nevezzük mondjuk így), akikkel el kezd meghódítani területeket. Minél több terület begyűjtése a cél, mert a meghódított területek után járnak győzelmi pontok minden kör végén. A játék 7-9 körös, az nyer, akinek a végén a legtöbb győzelmi pontja van.
Az egyes frakciókat fajok alkotják, amelyek rendelkeznek bizonyos fajspecifikus képességekkel, és ezekhez rendelődnek hozzá még véletlenszerűen egyéb különleges képességek. 14 faj van és 20 különleges képesség, amelyekből egy adott pillanatban mindig 6 kombináció érhető el. Ha valaki egyet kiválaszt, akkor a fennmaradó fajok és képességek összepárosításából kipótolják a tartalékot, és a következő játékos újra hat frakció közül választhat. Látszik, hogy nagyon nagy a lehetséges variációk száma, így bőven lesz lehetőség játszani, mire minden kombinációt kipróbál az ember. A játék tempóját fokozza, hogy játék közben lehetőség van a frakciók cseréjére, felfrissítve a játékosok csapattartalékait, és még kiszámíthatatlanabbá téve a helyzetet.
A Smallwolrdnek összességében tehát egyszerű a játékmechanizmusa. A sok kombinációt nem kell megjegyezni, mindenkinek jut szép leíró táblázat, amiből ki lehet keresni mi mit jelent. A stratégiai mélysége elég nagy ahhoz, hogy ész nélkül nem lehet tarolni, de a játék kellően könnyed is, hogy mosolyt csaljon az ember arcára. Nagyon vicces mikor valaki bejelenti, hogy a „tengeri amazonjai” megtámadják az „alkimista félszerzeteket”, mert ők kecsegtetőbb célpontnak tűnnek, mint a „kereskedő élőhalottak”, és erre vérbosszút esküdnek az amazonok ellen a „szívós varázslók”. A játéknak ezt a bájos fantasy hangulatát erősíti a játékfigurák vicces, de igényes kidolgozása, és az egész társasjáték élénk színvilága. A Days of Wonder játéka jó beruházás, megéri megvenni, ha könnyed, de értelmes 30 perces – 1 órás játékra vágyik valaki a barátaival.
Külön információnak itt még megjegyezném, hogy a Smallworldnek (az asztali társasjáték számos kiegészítője mellett) létezik számítógépes változata is, amit lehet élvezni PC-n vagy táblagépen. A játék teljesen megegyezik az asztali változatával, annyi csupán a különbség, hogy itt kapunk minimális mennyiségű zenét és hangefekteket, de ezeket én gyorsan kikapcsoltam. A számítógépes verziónak nagy előnye, hogy nem kell hozzá összetrombitálni a haverokat, le lehet ülni a gép elé, van automatikus játékos párosítás az interneten keresztül, és pár perc alatt lehet is kezdeni a játékot. A dolog hátránya, hogy így természetesen csökken a közös nevetések száma, és elvész az a plusz jókedv, amit a társaság teremt. A játék mostani verziójának az is a gondja, hogy egy kicsit bizonytalan a rendszer, nem megy át minden info, illetve van amikor rengeteget kell várni egy-egy játékosra, hogy lépjen már végre, mert nincs korlátozott köridő. Ezeken valószínűleg változtatni fognak a jövőben és akkor már számítógépen is nyugodtan lehet majd kipróbálni egymás fajainak vidám kiirtását.
