Az eléggé kompetitív és egymás piszkálására épülő Trónok harca társasjáték után egy olyan asztali társasjátékról lesz szó, amiben hangsúlyosabb szerepet kap a csapatjáték. A „Drakula dühe” nevű játék úgy vezeti be a játékosok közti együttműködést, hogy nemes egyszerűséggel két csoportra osztja a játékosokat. Az egyik csoportban vannak a vadászok, 1-4 fő összesen, a másikban pedig egy játékos van, ő viszont magát Drakulát alakítja.
A játék célja, hogy adott idő alatt a vadászok megtalálják, és legyőzzék Drakulát. A vámpír Európa valamelyik nagyobb városában bujkál, de a játék elején nem lehet tudni, hogy pontosan hol, ezért a vadászoknak a lehető leggyorsabban meg kell találniuk őt. Ha a vadászok kifogynak az időből, akkor Drakula nyer. A játék körökre van osztva, minden körben mindenki egyet léphet a játéktáblán, amire a 19. századi Európa van rápingálva viszonylag korlátozott művészi érzékkel. A vadászok és Drakula mozgására más szabályok vonatkoznak, így elég sokat lehet azon töprengeni, hogy vajon merre menekült a vámpírgróf, illetve Drakula esetében kiszámolni, hogy merre fognak mozogni a vadászok.
Mivel rengeteg mező van a játékban, ezért elsőre elég reménytelennek hangzik a vadászok helyzete. Annak kicsi az esélye, hogy valaki rögtön oda lépjen, ahol Drakula van, de meg lehet találni a grófnak a „nyomát” is. A gróf nyoma az a (maximum) hat város, ahol legutóbb tartózkodott. Ha valamelyik vadász olyan mezőre lép, ahol a gróf járt, akkor ezt a grófnak be kell jelentenie. Hogy érdekesebb legyen a dolog Drakula ezekben a városokban különböző csapdákat hagy hátra, tehát míg a vadászok találnak valami nyomot, egyben valamilyen galibába is keverednek. A csapdákat viszont szinte muszáj felderíteni, mert vannak olyanok, amikkel Drakula győzelmi pontokat szerezhet.
A játékelemek közül egyébként nekem a kedvencem a napszakok váltakozása. Amellett, hogy Drakula legegyszerűbben úgy nyerheti meg a játékot, ha egy adott ideig életben marad, nagyon megváltozik a játék jellege, ha nappal vagy éjszaka van. Nappal a vadászok vannak előnyben, Drakula egyes különleges képességei nem működnek, a harcban gyengébb, tehát ilyenkor érdemes próbálni megküzdeni vele. Éjszaka ellenben a gróf sokkal veszedelmesebb, merészebb játékosok ilyenkor akár meg is fordíthatják a játék menetét, és elkezdhetnek vadászni a vadászokra, ugyanis ezzel is lehet nyerni. Hogy éjjel Drakulának még több lehetősége van összezavarni az őt üldöző játékosokat, az már csak a hab a tortán.
A játékot még érdekesebbé teszi, hogy a vadászok és a gróf is gyűjtenek különböző (akció)kártyákat, amiből egyszerre csak korlátozott számú lehet egy-egy játékos kezében. Ezek a kártyák a vadászoknál segítenek a térképen való gyors mozgásban, felfednek bizonyos mezőket, vagy segítenek a harcban is. Igen, van egy nem túl bonyolult harcrendszer, hiszen a Drakula dühét az teszi többi egy egyszerű fogócskánál, hogy Drakulát nem elég megtalálni, hanem (náhe egymás után többször is) le is kell győzni. Drakula természetesen szintén használ kártyákat, amikkel rendesen tudja szívatni a vadászokat, hiszen a gróf karaktere a legtöbb helyzetben önmagában erősebb a különböző vadászoknál, akik igazából csak csapatmunkával győzhetik le. Elmondható, hogy azok a játékosok, akik nem találják meg a közös hangot és nem hangolják össze lépéseiket elég hamar kellemetlen helyzetben fogják találni magukat.
Míg a játéknak a csapatmunkára való ösztönzés az egyik erőssége, sajnos ez is az egyik gyengéje. A játék kezdetén a legjobb stratégia, ha a négy vadász a játéktábla négy különböző végében áll fel. Ez nagyon sematikussá teszi a kezdést, és a továbbiakban azzal is fog járni, hogy egy, de lehet, hogy kettő vadász, annyira messze lesz Drakulától, illetve a helyektől ahol járt, hogy több körön keresztül is csak kisegítő szerep jut nekik. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy Drakula és két vadász játszik, kergetik egymást, harcolnak, használják a kártyákat, míg a másik két vadász a térkép túlsó felén próbál minél előbb közelebb jutni az akció helyéhez és jobb esetben közben a játékosok tudnak pizzát enni, míg várnak a sorukra.
Az akció és az izgalom egyenlőtlen megoszlását leszámítva nincs komoly gond a játékkal. A szabályzat néha nem teljesen egyértelmű, illetve Drakulának vannak olyan manőverei amik igényelnek némi magyarázatot, de ezek nagyjából benne vannak a szabálykönyvben, minden másra meg ott az internet. Egy parti 2,5-3 óra alatt lemegy, főleg akkor, ha a vadászok könnyen tudnak együttműködni és nem vitatkoznak, illetve ha Drakula is tudja, hogy mit akar. Egyetlen gond még az lehet, hogy az első alkalommal mindenki Drakula akar lenni, és szívatni szeretné a többieket, de ezt könnyen meg lehet oldani azzal, hogy több partit játszik a társaság.
